"Miből élnek a Kanári-szigeteken az emberek?"

...ezt a kérdést kaptam a minap valakitől, aki (ismeretlenül is) kedves a szívemnek.

Egy blogbejegyzés terjedelménél fogva sem ad lehetőséget arra, hogy a Kanári-szigetek minden szigetének lehetőségeivel részletesen megismerkedjünk, de azt tudni érdemes, hogy a szigetek lakosságát és gazdaságát figyelembe véve Tenerife és Gran Canaria vezetik a mezőnyt. A Kanári-szigetek egyes szigetei közt nincs és nem is lehet valóságos verseny, hiszen természeti adottságainak megfelelően minden sziget más-más alternatívát kínál mind a szabadidő igényes eltöltésére, mind pedig a megélhetésre. 
Sokan vannak olyan szerencsések (több tízezer emberről beszélünk!), akik nyugdíjasként élhetnek a Kanári-szigeteken. Erről majd akkor írnék részletesebben, ha lesz benne saját tapasztalatom... 🤞

A Kanári-szigetek összlakossága 2021-ben 2 176 412 fő, 2024 végén pedig 2 228 862 fő volt.
(Forrás: ITT)
Előrejelzések szerint a Kanári-szigeteknek 2037-re 2 600 000 lakos befogadására kell felkészülniük.
(Forrás: ITT)

Az alapos megközelítés mindenképpen megkívánja, hogy az "emberek" kifejezést csoportokra bontsuk annak megfelelően, hogy "tősgyökeres" kanáriókként itt születtek-e, avagy ideköltöztek.
Történelmi szempontból az első, mondhatni: alap-csoport azoknak a kanárió embereknek a csoportja, akiknek már a szüleik, nagyszüleik is itt éltek, ők maguk is itt születtek, és jelenleg is itt élnek. Ők - figyelemmel az életkorukra - jellemzően már beleszülettek abba a helyzetbe, hogy Tenerife szigetének legjelentősebb bevételei jellemzően a turizmusból származnak, de nem volt ez mindig így!

I. A múltban a helyi születésű "kanáriók"
- jellemzően földműveléssel, állattartással, halászattal foglalkoztak.
A szigetenként eltérő időjárási és földrajzi körülményekhez alkalmazkodva a családoknak sólepárlóik, művelt földjeik, tevéik, öszvéreik és/vagy bárkáik, halászhálóik voltak - attól függően, hogy hol éltek: értelemszerűen a hegyekben, tekintettel egy teherhordó öszvér viszonylag alacsony átlagsebességére, praktikusabb volt kecskét tartani, mint napi szinten lejárni a partra halászni.
Egy kicsit elkalandozva itt szeretném elmesélni, hogy az öszvér a mai napig megtalálható segéderő, olyannyira, hogy még egyes hegyi utak szélességét is az öszvérek segítségével határozták meg a közelmúltig.
Az Icod de los Vinosban található "Szélbarlang"  weboldalának egyik leírásában még nemrégiben is olvastam a "két öszvér széles" gyalogútról. A wikipédia meghatározása szerint "a nagy forgalmúnak ítélt ösvények szélességét úgy számították ki, hogy két öszvér és terheik elférjenek egymáson, azaz körülbelül 1,40 m-en".
Kíváncsibb olvasók az idézett szöveg forrásában további információkhoz is juthatnak.

Olyan könnyű elkalandozni, és annyira érdemes!
Visszatérve a kecskékhez: a kecskék például remekül megélnek a sziklás, más élőlények számára kietlennek számító tájakon - húst és tejet adnak, a tejből pedig olyan remek sajtok készülnek, mint pl. a fotón látható "lila sajt":

Itt olvashattok pl. a kanári-szigeteki "lila sajtról", mely a fügekaktuszból és a kanári-kecsketejből készült különleges sajt, kézműves termék:  https://www.hejkanarieoarna.com/upplevelser/kanarieonsk-tuno-indio/

Jómagam láttam már kanári-bárányt - cordero-t - banán(os)t legelni - a földművelés és az állattartás mindig remek kombináció: 

Még a nem is olyan régmúlt időkben is teve- és öszvérháton folyt a szárazföldi (csere)kereskedelem: elindultak egy öszvérnyi sajttal, és mire visszaérkeztek, az öszvérről eltűnt a sajt - helyette sót cipelt és halat, bort, gyümölcsöt és gabonát.

II. Munkavégzés a kanárió-mindennapokban
Jelenleg a Kanári-szigetek jövedelmét jellemzően a turizmusból származó bevételekből származtatja. Ez a mindennapokban azt jelenti, hogy - így vagy úgy - manapság már majdnem mindenki a turizmusból él, hiszen a gazdaság legnagyobb felhajtóereje a turizmus: hatással van az építőipari, lakáspiaci, kereskedelmi, közlekedési, földművelési, állattartási stb., szóval kb. az összes szektorra.
Ezt a turizmusnak való kitettséget leginkább a COVID-lezárások időszakában lehetett megfigyelni, amikor az állattartó gazdák levágták a tojótyúkokat (tartásuk költséges lett volna), a gazdák jobb híján a kuka mellé tették a ládába szedett érett, hibátlan narancsot, vagy egyszerűen csak hagyták lepotyogni a fáról, mert a szállodák nem vásárolták fel a svédasztalos reggelihez a tojást sem és a lénarancsot sem, hiszen nem voltak nyitva a szállodák, nem voltak szállóvendégek. 
A taxisok nem taxiztak, a szálláskiadók nem adták ki a szálláshelyeket, az ajándékboltok ki sem nyitottak, az éttermek legnagyobb része is bezárt... 

Úgy érzem, itt érdemes megjegyezni: Tenerifén valamilyen oknál fogva mintha csak "észak" lenne és "dél". "Délen" találhatjuk a legnagyobb szállodákat, hiszen a sziget déli részét a téli hónapokban az alacsonyabb ívet bejáró napsütés is átmelegíti, míg az északi területek nagy részét télen már árnyékolják a hegyek vonulatai - ugyanazoké a hegyeké, melyek kanári-fenyő erdeikkel mintegy "megfogják" az északról érkező csapadék legnagyobb részét.
Így aztán történelmileg úgy alakult, hogy az állattenyésztés és földművelés elsősorban a Sziget néhány fokkal hűvösebb és csapadékosabb északi (és hegyvidéki) területeinek nyáron napsütötte, mindig-zöld völgyeiben, hegyoldalaiban kapott helyet.
Mára a sótalanított óceánvízzel való öntözés megadta a lehetőségét a délebbi területeken való gazdálkodásnak is. 

Visszakanyarodva a munka világába: a kanáriók nagy része dolgozik a "turizmusban". Szállodát takarítanak (éhbérért), taxiznak vagy turistabuszokat vezetnek, főznek, kiszolgálnak, recepción dolgoznak, jegypénztárosok, "behívó-emberek" éttermek ajtajai előtt...
De a turizmuson kívül további munkalehetőséget jelent - mint minden országban - a mezőgazdasági, az építőipari, a kereskedelemi, az egészségügyi, a jogi, a pénzügyi szektor, valamint a rendfenntartás, a közlekedés, az oktatás, a szépségipar, a kézművesség (legyen akár péksüti, akár gravírozott hajkefe az eredménye), és még sorolhatnám.
A kanáriók számára nagy előny, hogy ők folyékonyan BESZÉLNEK SPANYOLUL! Ennek megfelelően pl. nem szükséges honosíttatniuk a végzettségeiket igazoló dokumentumaikat, diplomáikat, és nem néznek szembe annyi nehézséggel munkakeresés közben, mint a betelepülő nem-spanyol ajkúak. 

Garachico, Kanári Emigráns Emlékmű

III. Betelepülő spanyolok, spanyol-ajkúak
Mivel annak idején nagyon sokan emigráltak a Kanári-szigetekről Venezuelába, ahol ma már sokkal nehezebben lehet megélni, többen döntöttek úgy, hogy visszatérnek szülőföldjükre. Őket (is) tárt karokkal fogadja Spanyolország (szerintem-)legszebb szigetcsoportja, mint ahogyan a spanyol autonomiákból érkezők számára is viszonylag könnyű a beilleszkedés; akár a munka világába is. 

IV. Betelepülő külföldiek
Elérkeztünk ahhoz a kérdéskörhöz, melyre (érzésem szerint) a kérdező kérdése utalt: miből élnek a Kanári-szigeteken a betelepülő külföldiek? 
Nos, azt hiszem, kívánatos leszögezni, hogy egy Kanári-szigetekre költöző családnak érdemes az első fél évre legalább (!) rendelkeznie az életükhöz szükséges tartalékkal, mert csak a legszerencsésebb családok tudják - pl. "online" munkából származó rendszeres bevételből - zökkenőmentesen átvészelni az első időszakot. 
A "külföldieket" olyképpen is megkülönböztetik, hogy az EU területéről, vagy EU-n kívüli területről érkeznek-e, ez a letelepedés folyamatát teszi különbözővé. Mivel a letelepedéssel kapcsolatban az interneten már több kötetnyi anyag született, ezért itt most nem szeretnék erről írni, csak annyit, hogy:

A munkavállalásnak vannak olyan feltételei, mint TB-szám és NIE-szám, telefonszám és bankszámla, valamint nem árt, ha valakinek van hol aludnia (tehát egy állandó lakcímet biztosító bérlemény vagy ingatlantulajdon is hasznos), és az uniós törvények szerinti tartózkodási engedély (a köztudatban élő un. "ZÖLD NIE") megléte is fontos. 

Az általunk hallott történetekből, ill. az általunk ismert személyek történeteiből úgy tudjuk, hogy a betelepülő külföldiek jellemzően: 
- korábbi online tevékenységük továbbfolytatásából, 
- ingatlanhasznosításból (saját tulajdonú Vv-s apartman kiadásából),
- letelepedés-támogatási szolgáltatásból, 
- ingatlanügynöki szolgáltatásból, 
- ingatlanbefektetésből, 
- ingatlanfelújításból,
- turizmushoz kapcsolódó tevékenységből (mint pl. idegenvezetés), 
- szépségipari tevékenységből (fodrászat, kozmetika, manikűr, masszázs, sport, stb.), 
- Vv-s apartmanok kezeléséből (kulcsátadás/átvétel, takarítás)
- gépjárműkölcsönzésből, 
- kézművességből, piacozásból, 
- egyéb egyéni vállalkozóként végzett tevékenységből (mint pl. fotózás/videózás, segítő tevékenységek, spanyol/angol nyelvoktatás/felzárkóztatás, stb.),
- munkaviszony létesítéséből (ez esetben a spanyol nyelvismeret kiemelkedően fontos), 
- illetve - természetesen csak elvétve és "átmenetileg" - engedély nélkül folytatott, un. "fekete"-munkából származó (mint pl. a reptéri transzferből, vagy engedély nélküli lakáskiadásból, idegenvezetésből, stb.)
származó jövedelemből élnek. 

Összegezve: az egyik (de: CSAK AZ EGYIK!) legnehezebb feladat Kanári-szigetekre költöző felnőttként megtalálni azt a keresőtevékenységet, mely a magunk/családunk megélhetését hosszú távon is biztosítja.
Fontos tudni, hogy: 
- míg Spanyolországban a munkanélküliségi ráta 10,3 %-os, addig a Kanári-szigeteken 13,3 %-os (2025 júniusi adat), 
- a kanárió munkaadók egy-egy álláshirdetésre jelentkezők közül jellemzően a kanárió munkavállalókat támogatják, leginkább a nyelvismeret, helyismeret és kulturális alapok miatt (szocializáció), így ők jelentős előnyben vannak a betelepült álláskeresőkkel szemben,
- nem elég meghatározni a kívánt keresmény összegét - viszonyítani érdemes a választott szigetre jellemző lakhatási költségekhez, hiszen pl. Tenerife déli részein egy-egy lakásbérlemény havi bérleti díja egy havi keresetet önmagában felemészthet, 
- egyes vállalkozók számára a Kanári-szigetek nem a legideálisabb célterület - pl. a hagyományos értelemben vett gázszerelők számára itt nemigen terem babér, lévén, hogy nincsenek gázvezetékek; de hasonló problémába ütközne pl. egy mozdonyvezető is, mert egyelőre vasútvonal sem létezik...  

Mindenkinek, aki a Kanári-szigeteken kíván letelepülni; körültekintő tájékozódást, hiteles forrásokat, jó kapcsolatokat és sok-sok szerencsét kívánunk! 

Lejegyezte: Terjéki Anna Mária