Ki ne játszott volna gyermekkorában virágszirmokat tépkedve a gondolattal, hogy egy szívének kedves személy vajon szereti-e, avagy sem?! 
Nos, én úgy gondolom, hogy ez gyermekkorban még megengedett, felnőttkorban azonban utalhat problémákra...

De mit tehetsz akkor, ha a Facebook "nem szeret"? 

A Facebook egy közösségi oldal, kiterjedt és összefonódó kapcsolati hálókkal, mely hálókat az ÉLET szövi; legközelebbi rokonaink és sosem látott "ismerőseink" is tagjai a saját kapcsolati hálónknak, és még sok-sok ismeretlen ember, oldal, közösség... 
A Facebook remek lehetőség arra, hogy bizonyos mértékben - nem feltétlenül felszínes  - kapcsolatban maradhassunk a gyermekkorunkból ismert szomszédnénikkel, volt iskolatársainkkal, volt munkatársainkkal, távolban élő vagy távoli családtagjainkkal, közéleti személyiségekkel (mint pl. Alfimacsek), üzletfeleinkkel. 
A Facebooknak szabályai vannak, azokat megsérteni kockázatos, hiszen a közösségi oldal kérdés nélkül kirekeszthet még akkor is, ha nem szegtél szabályokat. 

Mint ahogyan az ma reggel velem is megtörtént... 

Mit tehetsz, ha a Facebook - szabályai megsértésének gyanújával - "felfüggeszt"?

A kirekesztés ténye az első pillanatban mindenképpen szomorúsággal tölt el; és a véglegesség lehetősége nagyon elgondolkodtató. 
Először is felhívja a figyelmedet arra, hogy ebben a közösségben a személyes jogaid (pl. hogy figyelemmel kísérhesd a számodra fontos, de időben vagy térben távoli rokonaid, ismerőseid életének, egészségének, hangulatának alakulását) rendkívül sérülékenyek a közösségi alapelveknek megfelelően, a közösség érdekeihez viszonyítva. 
A második pillanatban elgondolkodsz azon, hogy mennyire vagy "kitéve" fontosabb kötelékeid eképp történő végleges elszakadásának - és rájössz, hogy NAGYON. 
Biztosan nem vagyok képes mindennapjaimban 1000 + ismerőssel napi, heti, de talán még havi szinten sem érdemleges kapcsolatot tartani annak ellenére sem, hogy igényem lenne erre. 
Természetesen próbáltam visszaszerezni a fiókomat - un. mozgó szelfit kértek tőlem, hogy megtudják, ember vagyok-e -, de nem voltam meggyőződve arról, hogy sikerrel járok így vasárnap reggel... 

Mi a legszuperebb a Facebookban - és mik a veszélyei? 

"Ma több információt dolgoz fel az agyunk naponta, mint 500 éve egy király egész életében" - derül ki a HVG  podcastjéből, melyet a kékített betűkre kattintva elérhetsz.
"Harminc évvel ezelőtt a napi új információ mennyisége elfért két újságpapíron, ma már 75 gigabájtnyi új információt kell befogadnunk naponta – ez több, mint amit 500 évvel ezelőtt egy király egész életében feldolgozott – mondja Szász Máté biológus."
A Facebook segít, hogy benne maradj a "pörgésben" - minimális időráfordítással megtudhatod, hol nyaralt a volt iskolatársad, hogy vannak a volt szomszédnénik (jó egészséget Mindannyiuknak!), és mik a jelenleg felszínen úszkáló társadalmi/politikai/szociális/pszichológiai problémák. Csak úgy, "felszínesen"... 
Mindezzel párhuzamosan veszélyes lehet, ha a Facebook egy kizárólagos információforrássá (és - a messenger használatával - kapcsolattartási lehetőséggé) szűkül - mert ez bizony beszűkülést jelent. 
A Facebook nagyon sokat segíthet az üzleti életben is, de még olyan speciális területeken is segítségül hívják, mint a pl. büntetőügyek felgöngyölítése (pl. kapcsolati háló), vagy polgári peres ügyekben; ahol egyetlen Facebookra feltett mosolygós fotó alapján döntheti el a célirányosan "olvasó" alperes, hogy a felperes láthatóan boldog volt-e egy bizonyos időszakban (így a fotóra utalva igazoltnak látja, hogy a felperest semmilyen erkölcsi/érzelmi kár nem érte).
Családjogi peres ügyekben is bizonyítékokat szolgáltathat a fotókon keresztül, a felek idővonalai pedig pszichológiai szempontból is (pszichológus által, szakmailag is) elemezhetőek.
Meggondolatlan szülők, nagyszülők veszélybe sodorhatják - kiszolgáltatottá tehetik - gyermekeiket, unokáikat azzal, hogy érzékeny adatokat osztanak meg a gyerekekkel kapcsolatban, melyekhez aberrált felhasználók is hozzáférhetnek. 
Politikai pártok befolyásolhatják követőtáboraikat ill. ellenfeleik követőtáborait, írók tarthatnak közvetlenebb kapcsolatot olvasóikkal a könyveladások számának növelése érdekében..., stb., stb., stb.
Míg ezeken gondolkodtam, kb. egy órán belül vissza is kaptam a Facebook-fiókomat.

Mindenesetre 

az biztosnak látszik, hogy egy közösségi oldal működésére figyelemmel a közösségi oldal éppolyan fontos lehet az egyének számára, mint amennyire a szabályokat betartó egyének fontosak a közösség számára. 
DE: nem KIZÁRÓLAGOS "tükre" a LÉT-nek!
"Csak" egy megjelenési forma - gondolok itt arra, hogy élnek a világon EMBEREK anélkül, hogy Facebook profiljuk lenne. 
Én szeretem a Facebookot, mert úgy alakult, hogy kicsit "emlékkönyvemmé" is vált - de Életem Fotóit; szeretteimmel közös pillanataimat másutt is őrzöm, nem utolsósorban: a szívemben. 
♥

Reményik Sándor: Margaréta

Margaréta
A bükki rét, - a margarétás rét.
Én nem kérdeztem: szeret-nem-szeret
A margarétától soha.
Nem kellett más,
Csak fehér virágszirom-mosolya.
Mely úgy lengett az alvó rét felett,
Mint egy sóhajtás, mint egy lehelet.
Én nem kérdeztem: szeret, nem szeret
A margarétától soha.

Lejegyezte: Terjéki Anna Mária